Zenekarunk:

CSEH TAMAS BAND

Utazásban partnerünk:

RÁBAKÖZ ÖRÖKSÉGE ALAPÍTVÁNY támogatója a NEA

Cibere csoport (Kapuvár)

Mi is jelent a "CIBERE" ?

 

Évszázadokon keresztül ciberének nevezték nálunk a nyári gyümölcslevest. Készítették tejfeles habarással, vagy anélkül.(kompótnak). Elsősorban szilvából, de gyakran meggyből is. (főleg az Alföldön). Ugyanígy ciberének hívták a gyors elfogyasztásra szánt, cukor nélküli híg szilvalekvárt is. Legjobb hozzá a magvaváló besztercei szilva, de a korai fajtákból is nagyon finom. A gyümölcsöt kimagozás nélkül főzték meg, majd tésztaszűrőhöz hasonló cseréptálban megtörték, átpaszírozták. Szívesen fogyasztották savanykás íze miatt ezeket a leveseket, kompótokat a meleg nyári hónapokban. De télen is készítettek aszalt szilvából.

Hosszú ideig a cukor igazi lukszuscikknek számított hazánkban. Többségében más kontinensről importálták. A közembereknek nem volt pénzük ilyesmire. Valószínűleg ez az oka, hogy étkezésünkben a savanykás ízlésirány uralkodott, édes ételeket jóval kevesebbet fogyasztottak, mint manapság. Kedveltek voltak az édes-savanykás ízű termények a húsételek ízesítésére. A besztercei szilva főzve és aszalva nagyon édes, ha nyersen használják savanykás ízt ad. A kisalföldön régen kedvelt ételnek számított a szilvásbab. Tarkababból, aszaltszilvából tejfellel habarva főzték. Erdélyben a bab-szilva összeállításhoz még füstölt húst is tettek, csomborral fűszerezve. Abaúj-Zemplén megyében disznóöléskor a gömböcbe is használtak aszalt szilvát, a vér, kása és fűszerek mellett. A ciberének nálunk nemcsak a gyümölcsleveseket nevezték. Savanyítónak használt anyagot is hívtak így. A savanykás levet Európa-szerte ismerték. Nálunk is nagyon elterjedt volt. A Dunától délre hívták ciberének, a Dunántúlon heszőcének, Erdélyben ciberének v. savanyítónak. Általában minden háziasszony készített ilyet házi használatra, de voltak hivatásos heszőcecsinálók is.

Egyik változata korpából készült. A korpát egy nagy edénybe tették és langyos vízzel felengedték. Az edényt nem zárták le. Szobahőmérsékleten a korpa pár nap alatt megerjedt, kiforrt. Amikor letisztult akkor leszűrték a savanyú levet, s már használhatták is. Sokféle módon hasznosították. Nyári meleg időben magában fogyasztották, kellemesen savanykás üdítő italként. Mint levesalap is jó szolgálatot tett. Csak fel kellett forralni, s behabarni liszttel, tejfellel. Főztek vele kását is. Bármilyen étel savanyítására is alkalmas volt, úgy, mint az ecet. A savanyító nagyon sokáig volt divatban nálunk. Csak a XX.század elején kezdett használata visszaszorulni.

Ciberével, heszőcével tehát sokféle ételt készítettek, levén igen kedveltek voltak e savanykás ízek. Erdélyben is cibrével kanalazták ünnepi finomságnak számított csemegéjüket, a zabkiszit. A kiszi, savanyút jelent. Készítéséhez a zabot kemencében megszárították, majd a malomban megőrlették. Otthon az örleményt kirostálták, eltávolították a megmaradt héjrészeket. A finomra őrölt zablisztet meleg vízzel híg péppé keverték össze. Ezt néhány napig erjedni hagyták. Erjedés során a tetejére tiszta fehér lé száll fel, amit kanállal leszednek. A lét felfőzik. Amikor lehül megkocsonyásodik és máris tálalható. Aszalt szilva levével (cibre), tejjel, mézzel, cukros vízzel fogyasztották. A zabkiszi is azon ételek közé tartozik, melyet egész Európában ismertek, kedvelt csemegének számított korábban.

Cibere vajda és Konc király

a → böjt és a → farsang jelképes párviadalát színre hozó → dramatikus játék. Az Európa-szerte elterjedt szokásra Mo.-on már a 16. sz.-ból vannak feljegyzések, e században főleg Erdélyben maradt fenn, ahol a farsangi szokások keretében szalmabábokkal is eljátszották a tréfás küzdelmet. Cibere vajda neve a böjti ételt, a ciberét jelképezi, Konc király pedig a húsos, zsíros ételeket. Európa nagy részén ismert hit szerint Cibere vajda és Konc király → vízkeresztkor és húshagyókor harcol egymással. Vízkeresztkor Konc király kerül ki győztesen – kezdődik a farsang –, húshagyókedden Cibere vajda győz, vagyis a böjt veszi át a hatalmat a farsangi konctól. Csíkrákoson → hamvazószerdán korán reggel kiküldték az öregek a gyerekeket a falu melletti, Csere nevű dombra, hogy összeszedjék a késeket, villákat, Mezőkövesden a karddarabokat, amelyeket verekedés közben Cibere és Konc elhullatott. A Felvidéken a böjt befejezésekor ismeretes a szokás Kiszileves és Sódor viadalaként, és természetesen ekkor Sódor kerül ki a játékból győztesen. – Irod. Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás (Bp., 1964); Manga János: Ünnepek, szokások az Ipoly mentén (Bp., 1968).

Csoport üzenet

Kapuvár...

Kapuvár Néptáncegyüttes    ...

Aktualitások

I. negyedéves...

  Az I. negyedéves térítési...

2017/2018. tanév...

    Dr. Barsi Ernő Alapfokú Művészeti...

További aktualítások »

dr. Barsi Ernő Alapfokú Művészeti Iskola, Kapuvár

Alapítványi adószámok

  • Táncegyüttes adószáma: 18538995-1-08
  • Művészeti iskola adószáma: 18982363-1-08